CÍMOLDAL AKTUALITÁSOK GALÉRIA KAPCSOLAT
2017.07.25. Kedd
 

Támogatók

1_1.jpg

Társoldalunk
Családtámogatás / Önkormányzati

Babaápolási termékekkel segíti a leendő kismamákat a magyarkanizsai önkormányzat. Július elsejétől az első-, másod- és harmadszülött gyermekek után járó 15 ezer dináros egyszeri pénzsegély mellé jár a csomag, ami a kozmetikai szerek mellett például lázmérőt és pelenkát is tartalmaz.

Kiss Gutási Kati első gyermekét várja. A bevásárlást már elkezdte, a bébicsomag azonban sokat segít neki, már csak azért is, mert pont azt tartalmazza, amire egy újszülöttnek szüksége van. „Nagyon fontosnak tartom, hogy ez egy praktikusan összeállított csomag, amiben a szükséges és fontos eszközök találhatóak. Ez az első gyermeket várók esetében, mint ahogy én is vagyok, szerintem különösen fontos, mert még nem rendelkezünk olyan tapasztalattal illetve gyakorlattal, hogy mi mindenre lesz szükség” – mondta a leendő anyuka.

Szappan, popsikrém, orrcsepp, törlőkendő, köldökspray, D-vitamin, svéd-pelenka, lázmérő. Egyebek mellett ezeket a termékeket tartalmazza a bébicsomag. Gyakorló gyermekorvos állította össze. „Úgy válogattuk össze, hogy a tartalma megfeleljen az újszülött szükségleteinek, az újszülött ápolását biztosítani tudják ezzel a szülők az első naptól kezdve, amikor kijönnek a kórházból” – magyarázta Dr. Győri Ilona gyermekorvos.

190 csomag már elkészült, ezek várják az érdekelt kismamákat. A támogatásra azok jelentkezhetnek, akik július 1-jét követően hozzák világra gyermeküket.

Forrás:http://pannonrtv.com/web/?p=138195



Családbarát önkormányzatokat díjaz az MNT (1.)

A Magyar Nemzeti Tanács a Népesedési akcióterv keretében létrehozta a Családbarát Önkormányzat díjat, melyet minden évben anyák napján fognak átadni ünnepélyes keretek között, kivéve az idei évet, amikor augusztus 31-én került sor az átadásra.

Az elismerést évente egy község, város érdemelheti ki az MNT által kinevezésre kerülő bizottságtól, amely felméri, hogy melyik önkormányzat járult hozzá a leginkább az akciótervben megfogalmazott célok megvalósításához.

— A Családbarát Önkormányzat kitüntetést olyan önkormányzat érdemelheti ki, amely elfogadta az MNT stratégiájával összhangban levő helyi népesedési akciótervet. További szempont, hogy az adott helység saját stratégiájához rendelt-e pénzforrásokat, melyeket beépített a költségvetésbe. Fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok együttműködjenek az MNT akciótervének végrehajtását végző szakemberekkel és a munkacsoporttal. Feltétel még, hogy az adott önkormányzat bevezette-e a nagycsaládos kártyát, melyhez kedvezményeket is rendel, együttműködik-e a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetekkel, és támogatja-e munkájukat. A díj egy díszoklevélből és egy emlékéremből áll — nyilatkozta lapunknak dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke, majd hozzátette, hogy kevés városban látnak olyan kitapintható intézkedéseket, amelyek az MNT népesedési stratégiája szerint valósulnak meg.

TOPOLYA

Topolya községben is drasztikusan csökken az újszülöttek száma. Míg 2007-ben 291 baba született, addig tavaly csak 273. Évről évre kevesebb a harmad- és a negyedszülött gyermek: 2003-ban 42, 2012-ben már csak 23 harmadik gyermek született. Kókai Mernyák Melinda, Topolya polgármester asszonya Sípos Hajnalkát, a topolyai Községi Tanács tagját bízta meg azzal, hogy derítse ki, mi áll ennek a hátterében, és koordinálja a szükséges intézkedéseket. Hajnalka maga is édesanya, két gyermek szülője, ezért szívügyének érzi a gond orvoslását. A negatív népszaporulat okát elsősorban a házasságkötés időpontjának a kitolódásában látja. Az elmúlt évekhez viszonyítva későn, a harmincas éveikben esküsznek meg a Topolya községbeli fiatalok. A nők karrierépítési vágya szintén közrejátszik abban, hogy kevés gyermek születik. Hajnalka szerint eltorzult a családalapítás fogalma, a család értéke, több fiatal inkább teherként, mintsem élete céljaként gondol a családalapításra. Hogy ez megváltozzon, a topolyai önkormányzat munkatársai a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére kidolgoztak egy népesedési akciótervet, amely a családépítésről kialakított negatív képen anyagi juttatásokkal, kedvezményekkel és különféle családi programokkal próbál javítani a következőképpen: a médiában családriportokkal, több gyermeket nevelő édesanyákkal készített interjúkkal hívják föl a nézők, hallgatók figyelmét a családalapítás előnyeire és fontosságára. Emellett anyagi juttatásokkal támogatják azoknak a civil szervezeteknek a munkáját, amelyek családos programokat és nevelő jellegű előadásokat szerveznek a serdülő fiataloknak. Pénzbeli juttatást nyújtanak a szülőknek minden gyermek születése után, akárcsak az év elsőszülött gyermekének, akit a polgármester asszony minden évben személyesen is meglátogat. Az iskoláskor előtti intézmények csoportjaiban a harmad- és a negyedszülött gyermek után csak az étkeztetést kell kifizetnie a szülőnek, a többi költséget az önkormányzat állja. A középiskolás tanulóknak 50%-os útiköltség-támogatást adnak. Ösztöndíjjal jutalmazzák a legjobb tanulmányi átlagú egyetemistákat, és külön azokat a diákokat, akiknek tízes vagy ötös (ha magyarországi egyetemen tanulnak) átlaguk van. A szociális segélyre szoruló szülőket szintén segítik, gyermekeik ingyenes uzsonnát és munkafüzeteket kapnak. Az egyház családoknak szóló rendezvényeit is támogatják, valamint az egészségháznak az abortuszszám-csökkentéssel foglalkozó programjait és a kismamatornákat is. Közreműködtek abban, hogy a topolyai nőgyógyászok rendszeresen eljárjanak a falusi rendelőkbe, így az ott élők tanácsot kérhetnek a gyermekvállalással kapcsolatban. Az elmúlt évben hat játszóteret építtettek a Topolya községbeli iskolák és óvodák környékén .

Hajnalka kiemeli a topolyai közintézmények dolgozóinak munkáját is, hiszen játszóházakat, bábszínházat, irodalmi műsorokat, táborokat, pelenkás színházat és baba-mama programokat rendeznek a szülőknek és gyermekeiknek — térítésmentesen. Hangsúlyozta továbbá, hogy a topolyai önkormányzatban két-három, gyermeket nevelő jogász anyuka is dolgozik, akinek családbarát munkahelyet és rugalmas munkaidőt tesznek lehetővé, tehát mind édesanyaként, mind munkaerőként helyt tudnak állni a mindennapokban. Elmondása szerint a községben folyamatban van olyan munkahelyek létesítése is, ahol részmunkaidőben dolgozhatnak a több-, legalább háromgyermekes szülők.

MAGYARKANIZSA

Az egyre inkább lefelé görbülő demográfiai mutatókat Magyarkanizsa község az utóbbi években még a többi községhez képest is felülmúlta — méghozzá negatív értelemben. A község ugyanis a fehér pestis sújtotta területek között magasan az élen jár a -7,8‰-es természetes szaporulatával. Mindez azt jelenti, hogy a termékenység egyharmaddal alacsonyabb annál a szintnél, amely a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges, és hogy a népesség gyarapodásához 100 nőre 210 gyermeknek kellene jutnia. Ezek az adatok vetették fel a demográfiai folyamatok befolyásolásának szükségességét, amely egy népesedéspolitikai akcióterv kidolgozásával kezdődött.

Ennek a cselekvési tervnek a létrehozását polgármesteri kezdeményezés indította el. A megalakult munkacsoport tagjai feladatul kapták, hogy elemezzék a Magyarkanizsa községben uralkodó demográfiai helyzetet, valamint a társadalmi gyermekellátásban, az egészségügyben, a szociális védelemben, valamint a nevelésben és az oktatásban uralkodó állapotokat. Mindezt a 2011—2020. évi községi fejlesztési stratégiával, a megfelelő tájékoztatási és információáramlási mechanizmusok kiépítésével.

Magyarkanizsán hamar rájöttek, hogy a születésszámot ösztönző hatékony családpolitika komplex támogatási rendszert feltételez. A gazdasági eszközökön kívül ugyanis az intézményi háttér, a gyermekjóléti támogatások és a nők szociális védelmének kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy eredményesen befolyásolható legyen a községi természetes szaporulat.

Magyarkanizsa önkormányzata mindezek érdekében hat olyan rent hozott, amely a család- és a gyermekvállalás támogatására irányul. Ezek között első helyen szerepel a gyermekes családok pénzügyi támogatása, amely az első-, a másod- és a harmadszülött gyermekekre, illetve az év elsőszülöttjére vonatkozó egyszeri pénzsegélyt, valamint az ikreknek járó babakocsira való jogosultságot foglalja magában. A második rendelet a harmad-, illetve a negyedszülött gyermek iskoláskor előtti intézményben való tartózkodásával kapcsolatos költségek teljes átvállalásáról szól. A harmadik a szociális védelmi jogosultságról, a negyedik a középiskolai tanulók útiköltség-térítéséről (10-től 50%-ig), az ötödik a községből származó hallgatók ösztöndíjazásáról, a hatodik rendelet pedig az óvodások és az általános iskolások ingyenes étkeztetésére való jogosultság érvényesítésének feltételeiről és módjáról.

Mindezeken kívül léteznek különféle stratégiai célok, programok és intézkedések, amelyek szintén a helyi népesedéspolitika részei. Ide tartozik a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is. Ennek keretében szorgalmazzák a többgyermekes édesanyák munkahelyének kialakítását a közigazgatási hivatalban, a közintézményekben és a közvállalatokban, igyekeznek megvalósítani a részmunkaidős foglalkoztatást, valamint a távmunkát és az ezeket lehetővé tevő rugalmas munkaidő-beosztást is.

Hasonló célja van az úgynevezett nagycsaládos kártyának is, amely a három- vagy többgyermekes családokat juttatná különféle kedvezményekhez. Például jutányosabb áron kapnának belépőt művelődési és sporteseményekre, illetve további kedvezményekhez jutnának egyéb szolgáltatások terén is, amelyek listáját folyamatosan bővíteni kívánják. Ezért a város önkormányzata fel is kérte mindazokat a vállalatokat, intézményeket és egyéb szervezeteket, amelyek szeretnének ebben közreműködni, hogy mielőbb jelezzék segítő szándékukat, ezáltal ugyanis tovább-bővíthetik a nagycsaládosok számára szóló kedvezmények sorát.

A legújabb rent azonban a múlt héten fogadták el, ez pedig a mesterséges megtermékenyítés támogatására vonatkozik. Mivel a testen kívüli megtermékenyítésre tett első két kísérletet még fedezi a szerbiai egészségbiztosítás, a harmadikat azonban már nem, az önkormányzat a költségek fedezéséhez 75 000 dinárral járul hozzá. Ez pedig különösen előnyös, mivel egy ilyen beavatkozás átlagos díja 150 000 és 200 000 dinár között van, a községben pedig több olyan családról is tudnak, amelynek egy ilyen segítség nyújthatna lehetőséget a családalapításra. Ennek részleteit az önkormányzat hamarosan közzé is teszi saját honlapján, a nagycsaládosoknak járó kedvezménykártya pedig június második felétől lesz igényelhető. 

Családbarát önkormányzatokat díjaz az MNT (2.)

TEMERIN

A 2003 és 2012 közötti időszakban a természetes népszaporulat állandó negatív tendenciát mutatott Temerinben, és az elvándorlás a helyi magyar közösség esetében is évtizedek óta tart. E jelenség megváltoztatásának reményében alkották meg a temerini népesedéspolitikai akciótervet a jelenleg érvényben lévő családtámogatási intézkedések mellett.

Temerin község a Szociális Központon keresztül anyagilag támogatja a harmadik és a negyedik gyermek születését, nincs azonban családtámogatási jogszabálya, ezért Temerin község önkormányzata 2014-től az MNT népesedéspolitikai akciótervében meghatározott jogszabálytervezeteket és ajánlásokat figyelembe véve új elemekkel egészítette ki a tervet. A családtámogatásra az idén mintegy 4 millió dinárt irányoztak elő a Szociális Központnak.

A Kókai Imre Általános Iskolában a nagycsaládban született tanulók ingyen uzsonnázhatnak, sőt az iskolai kirándulásokért sem kell fizetniük a harmadik és a negyedik gyermekeknek.

Az MNT által javasolt intézkedések szerint Temerin népesedéspolitikai akciótervében szó esik a családbarát munkahelyek megteremtéséről is, melynek értelmében az anyaságot támogató intézkedések mellett elengedhetetlen az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének következetes betartása és a rugalmas munkavégzés lehetőségének bővítése. A kisgyermekes anyák foglalkoztatása az önkormányzati közigazgatásban, a közvállalatokban és a közintézményekben, illetve az önkormányzat által alapított és társalapítású intézményekben külön munkahelyek létrehozásával valósul meg. A kiskorú gyermekeket nevelő édesanyákat napi 5-6 órás munkaidővel foglalkoztatnák, ezért a munkáért azonban teljes bért kapnának. A részmunkaidős foglalkoztatás mellett a távmunka lehetősége is felmerül, ha ezt a munka természete lehetővé teszi.

Az akciótervben részletes leírás olvasható az önkormányzati nagycsaládos kártya bevezetéséről is. A nagycsaládos kártya tulajdonosa ingyenesen vagy kedvezménnyel válthatna belépőjegyet az önkormányzati és az önkormányzat által alapított intézmények rendezvényeire, valamint az önkormányzati vállalatok szolgáltatásait is kedvezménnyel vehetné igénybe.

A nagycsaládosokat kedvezményre jogosítaná fel egyebek közt a városi tömegközlekedés díjának megfizetésekor, bérletvásárlás esetén, a sportlétesítmények igénybevételekor, a városi alapítású művelődési intézmények rendezvényein való részvétel esetén, valamint az iskoláskor előtti intézmények szolgáltatási díjának megállapításakor.

ZENTA

A 2011. évi népszámlálási adatok ismeretében bizton állítható, hogy Zenta község korfája, természetes szaporulata rendkívül kedvezőtlenül alakul. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt kilenc esztendő alatt 2252 fővel (9,11%) csökkent a lélekszám, vagyis a községben 23 316 lakos él 9383 háztartást alkotva. Ha nagyon következetesek akarunk lenni, akkor nyilván azt is le kell írnunk, hogy a három évvel ezelőtti kimutatás sem fedi már teljesen a valóságot.

Az adatok települések szerint a következőképpen alakulnak (zárójelben a 2002. évi állapot): Bogaras 483 (742), Felsőhegy 1482 (1889), Kevi 612 (887), Zenta 15 873 (20 302), Tornyos 1348 (1766). A fogyás fő oka a születésszám drasztikus csökkenése, amelyhez jelentősen hozzájárult az elvándorlás. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, a község polgárainak száma az elkövetkező ötven évben megfeleződik.

Egyre több az egyedül élő vagy idős személyből álló háztartás. Bogarason, Felsőhegyen és Zentán egy kicsivel több mint 42 év a lakosság átlagéletkora, Tornyoson 40, Keviben pedig 45.

Zenta község területén 2011-ben több mint 10 000, tizenöt évnél idősebb nő élt. 23 százalékuk még nem szült, szintén 23 százalékuknak egy, 42 százalékuknak két, 9 százalékuknak három, a többinek pedig négy, öt vagy több gyermeke van. Összegezve ez annyit tesz, hogy az utódok száma átlagosan 1,91. A kimutatások alapján évente 130—160 házasságot kötnek, és átlagosan hatvanat bontanak fel.

A riasztó számok tavaly arra késztették a zentai községi képviselő-testületet, hogy népesedéspolitikai cselekvési akciótervet fogadjon el a 2014 és 2017 közötti időszakra. A stratégia elsődleges célja, hogy a több gyermek vállalása ne tegye lehetetlenné a képzett nők munkavállalását, illetve hogy a nagycsalád ne járjon gazdasági hátránnyal. Számos külföldi példa igazolja, hogy a rugalmas munkaidő, a részfoglalkoztatás, a többgyermekes anyák számára nyújtott kedvezmények serkenthetik a gyermekvállalási kedvet, növelhetik a születendő gyermekek számát. A kisgyermekes családanyák számára fenntartott különleges munkahelyeket és a kedvezmények rendszerét elsősorban az önkormányzatban, valamint a hozzá kötődő intézményekben, közvállalatokban kellene megvalósítani.

Az akciótervben megfogalmazott intézkedések között szerepel a nagycsaládos kártya, amelynek a tulajdonosa ingyenesen vagy kedvezményesen válthatna belépőjegyet az önkormányzati, illetve az önkormányzat által alapított intézmények rendezvényeire, valamint legalább 30-50%-os kedvezménnyel vehetné igénybe az önkormányzati vállalatok szolgáltatásait. Vonatkozna ez az uszodára, a jégpályára, a színházi előadásokra, a hangversenyekre, a kommunális díjakra, a helyi adókra stb.

A stratégiai célok elérését segítené, ha serkentenék a legalább három kisgyermeket nevelő édesanyák alkalmazását a számukra megfelelő munkakörülmények és –helyek megteremtésével. Az édesanyákat napi 5-6 órás munkaidővel foglalkoztatnák, de teljes bért kapnának. A részmunkaidő mellett a távmunkát is lehetővé kellene tenni, ha ezt a végzett tevékenység megengedi. Ennek a programnak a keretében a közigazgatásban, a közvállalatokban és a közintézményekben minden tizedik munkahelyet fokozatosan családbaráttá kellene változtatni. A folyamat kezdetén a már foglalkoztatott, három vagy többgyermekes nők munkahelyét lehetne a fentiek alapján átalakítani.

A zentai önkormányzat új díjat is létrehozna, amelyet évente egy-egy példamutató nagycsaládnak ítélne oda, és ünnepélyes keretek között adna át az anyák nemzetközi napján.

Ezek az elképzelések még megvalósulásra várnak, de lássuk, hogy az önkormányzat milyen döntések érvényesítésével igyekszik segíteni a családokat.    

Zenta község területén minden újszülött gyermek családja 20 000 dináros anyagi támogatást kap, a község első újszülöttje pedig emellett külön anyagi juttatásban is részesül.

Mivel a Szerbiai Alkotmánybíróság 2012. évi döntése értelmében a tartomány nem fedezheti a harmadik és a negyedik gyermek óvodai tartózkodásának költségeit, ezt a kiadást levették a családok válláról, és a községi büdzséből fizetik. Az önkormányzat a havi buszbérlet díjának harminc százalékával járul hozzá azoknak a naponta ingázó középiskolásoknak a tanulmányaihoz, akik más forrásból nem kapnak támogatást vagy ösztöndíjat, az általános iskolások utaztatását viszont a törvény alapján is kötelesek fedezni. Ezt az utasszállító vállalattal kötött szerződéssel, esetenként pedig iskolakombi vásárlásával és működtetésével oldják meg. A főiskolai és az egyetemi hallgatók minden évben ösztöndíjra pályázhatnak.

A zentai Lakásügyi Kommunális Közvállalat árjegyzéke értelmében a nagycsaládosok (kettőnél több gyermekes családok) bizonyos esetekben csökkentett szolgáltatási díjakat fizetnek.

A felsoroltakon kívül a községben létezik egy gyermekjóléti akcióterv is, amely a 2012 és 2016 közötti időszakot öleli fel.

CSÓKA

Családbarát önkormányzatokat díjaz az MNT (3.)A csókai községi képviselő-testület még nem tűzte napirendre a népesedéspolitikai akciótervet, deBalázs Ferenc polgármester elmondta: az önkormányzat a lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a gyermekes családokat. Kiemelte azonban azt is, hogy a támogatás összege minden bizonnyal kisebb, mint a környező községekben, de Csóka sajnos nem tud versenyezni a fejlettebb, gazdagabb vidékekkel.

Csóka község területén minden újszülött gyermek családja ötezer dinárt kap, az év első babájának tízezer dinár jár.

Sok más önkormányzathoz hasonlóan Csókán is a községi kasszából pénzelik a harmadik és a negyedik gyermek óvodai tartózkodásának költségét. 

Az általános iskolás diákok utaztatása a község területén ingyenes, és az ingázó középiskolások családja is számíthat az önkormányzatra, amely fizeti a havibérlet árának 35 százalékát.

Azok a felsőfokú képzésre járó fiatalok, akik beiratkoznak a második évre, községi ösztöndíjra pályázhatnak. A hiányszakmát (például orvos, jogász) tanulók havi 7000, a többiek 3500 dinárra számíthatnak. Csóka községnek jelenleg tíz kiemelt és hetvennyolc általános ösztöndíjat élvező egyetemi hallgatója van, ami egy ilyen kis közösség esetében nem kevés.

Már az is hagyománnyá vált, hogy a község napján kiemelik az általános iskolák legjobb tanulóit, a Vuk-díjas diákok pénzjutalomban részesülnek. Emellett a tanév kezdetén az önkormányzat megajándékozza a kis elsősöket.

— A tehetős községekhez képest ez bizonyára kevésnek tűnik, de nemcsak pénzzel, hanem különféle programokkal, tevékenységekkel is igyekszünk kedvezni az itt élőknek. A fiatal, többgyermekes családokat azzal is megpróbáljuk a falvainkban tartani, hogy az oktatási intézményekben folyamatosan javítjuk a munkakörülményeket, renováljuk az épületeket, korszerűsítjük a felszerelést — tette hozzá az elhangzottakhoz Balázs Ferenc polgármester.

Ennek egyik példája a feketetói iskola esete: az épület olyan rossz állapotban van, hogy az illetékes községi felügyelőség elrendelte ideiglenes bezárását. Az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy ezen a kis településen — ebben a tanévben az alsós tagozatokon tizenhat diák volt — ne szűnjön meg a tanítás, és elrendelte az objektum felújítását.

A padéi Szervó Mihály Általános Iskolában az önkormányzatnak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak és természetesen a pályázatoknak köszönhetően az idén több beruházásra sor került. Már három tanteremben van interaktív tábla, és hamarosan megszépül a kézilabdapálya is.

Nemrégiben megújult a padéi, valamint a tiszaszentmiklósi óvoda, és a község gondot fordít arra is, hogy az oktatási intézményeknek új gépjárműveket vásároljon. Tavaly a csókai óvoda, az általános és a középiskola kapott egy-egy személyautót, az idén pedig a tiszaszentmiklósi és a padéi általános iskolák vannak soron. 

KISHEGYES

A valamivel több mint 12 000 lakost számláló község még mindig többségében magyarlakta területnek számít, és az egyik legszegényebb észak-bácskai településnek. A közintézményeken, magánvállalkozói minicégeken kívül már csak a parasztgazdaságok nyújtanak valamicske megélhetési lehetőséget azoknak, akik még reménykednek és maradnak.

Az átlagbér és a nyugdíj alacsony, a legtöbb családnak jó, ha legalább egy biztos anyagi forrása van, a megélhetési minimumhoz szükséges pénzhez azonban sokan még mindig a szürkegazdaságból jutnak hozzá. A 90-es években hirtelen „megöregedett” falu még munkaképes rétege pedig az újabb migrációhullámmal külföldre szivárog ki.

— A községi népesedési alapszabály ugyan még nem készült el, de vannak jól bejáródott családtámogató intézkedéseink, amelyek a készülő dokumentum alappillérei lesznek — tájékoztatott ifj. Mohácsi Zoltán alpolgármester. — Minden újszülött kisbaba 10 000 dinárt kap (a kishegyesi helyi közösség ezt még 5000 dinárral megtoldja a falubeliek esetében). 25%-os vízdíjcsökkentést számolunk el azoknál a nagycsaládosoknál, amelyekben legalább három kiskorú gyermek van. A harmadik gyerek óvodai ellátása ingyenes. Támogatjuk továbbá a negyedik-ötödik (még nem iskoláskorú) testvérkék félnapos vagy egész napos napközis ellátását, ahogyan a fejlődésben akadályozott kicsik óvodai költségeit is. A községi büdzsében külön alapot létesítettünk a hátrányos helyzetű iskolás gyerekek étkeztetése, napköziben való tartózkodása költségeinek fedezésére. Az elsősök iskolakezdési támogatására 3000 dinárt kapnak a családok. A kitűnő előmenetelű középiskolások évente 5000 dináros segélyt kapnak, akárcsak a főiskolások és az egyetemisták. A községi jogszabályok értelmében 30—50%-os útiköltség-térítést juttatunk az utazó tanároknak, középiskolai diákoknak, a művelődési és a sportegyesületek oktatóinak, edzőinek. Sajnos az is igaz, hogy a kifizetéssel le vagyunk maradva, de minden adósságunkat igyekszünk mihamarabb törleszteni.

— Ezek csak az első téglák — hangsúlyozta Mohácsi Zoltán alpolgármester —, amelyekből, remélhetőleg, egyszer egy kikövezett út lesz. Az önkormányzat vezetősége fiatal, lendületes tagokból áll, akiknek sok ötletük van a jövőt illetően, ám mindezekhez pénz, pénz és pénz kell. Vagyis — mondta beszélgetőtársam — a népesedéspolitika megvalósulása is elsősorban gazdasági kérdés.

• Sok panaszt hallottam, hogy a romák, a Koszovóról jött askalik sokkal nagyobb segélyre jogosultak (menekült státusuknál fogva gyakran még letelepedési támogatást is kapnak, amelyből házat, földet vásárolnak), mint a magyar családok, amelyek sokszor még a családi pótlékot sem kaphatják meg. Ezekről a gondokról tud a községi vezetőség?

— Természetesen. A különféle állami juttatások paramétereit sajnos az illetékes állami minisztériumok állapítják meg, s erre a községeknek semmilyen befolyásuk nincs. A házak, földek megvásárlását sem tudjuk megakadályozni, hiszen ha valaki ennek a községnek a bejelentett lakosa, joga van ingatlan vásárlására. Nem vagyunk bűnüldöző szerv, hogy utánajárjunk, ki hogyan találja meg a jogszabályok kijátszásának lehetőségét.

• Az újabb munkahelyek megteremtése szinte minden politikai párt jelszavaként elhangzik a választási kampány során, a mindennapok gyakorlata viszont azt mutatja, hogy az ígéretek nem valósulnak meg...

— Tudvalevő, hogy a vállalkozók nem humanitárius célból akarnak itt megtelepedni, hanem az olcsó munkaerőpiac miatt. Sajnos nemsokára már ott fogunk tartani, hogy megfelelő szakképzettségű mestereink sem lesznek (ácsok, bádogosok, hegesztők, lakatosok), mert elvándorolnak, a cégeknek pedig nincs szükségük betanítható fizikai munkásokra. Ez a vidék igazából a mezőgazdaságból tud(na) megélni, s a mi dolgunk, hogy erre felhívjuk az illetékesek figyelmét, ezen a téren érjünk el hathatós eredményeket.

Visszatérve a népesedési stratégiához: beszélgetőtársam elmondta, hogy a jövőben a szociális központ szakavatott dolgozói révén a község vezetői több tanfolyamot és tanácsadói szolgálatot szeretnének indítani a fiatal lányoknak, anyukáknak-apukáknak, nagycsaládosoknak. Szeretnék tudatosítani a fiatalokban a család és a szülői szerepek fontosságát, amely egy fejlettebb közösség, társadalom záloga. 

Gazsó Orsolya, Lackó Vrajú Sára, T. Kiss Tamás (Hét Nap)

Forrás:http://hetnap.rs/cikk/Csaladbarat-onkormanyzatokat-dijaz-az-MNT-1-16656.html

http://hetnap.rs/cikk/Csaladbarat-onkormanyzatokat-dijaz-az-MNT-2-16707.html

http://hetnap.rs/cikk/Csaladbarat-onkormanyzatokat-dijaz-az-MNT-3-16776.html





Jelenlegi család- és gyermekvállalást támogató szabályozási rendszere:

  1. Rendelet a gyermekes családok pénzügyi támogatására való jogosultságról:

Az első-, másod-, harmad- és negyedszülött gyermekek utáni egyszeri pénzsegélyre való jogosultság,

Az év elsőszülött gyermekét megillető egyszeri pénzsegélyre való jogosultság.

  1. Rendelet a harmad- illetve negyedszülött gyermek iskoláskor előtti intézményben való tartózkodásával kapcsolatos költségek részbeni átvállalásáról, amennyiben  családi pótlékra jogosult a család.
  2. Rendelet a szociális védelmi jogosultságok érvényesítéséről ( ez a rendelet megállapítja azokat a szociális védelmi jogosultságokat, amelyeknek biztosításáról, a szociális védelemről és a lakosság szociális biztonságának megteremtéséről szóló törvénnyel összhangban, a topolyai önkormányzat gondoskodik. Továbbá egyéb szociális védelmi jogosultságokat, valamint e jogosultságok terjedelmét állapítja meg.)
  3. Rendelet a középiskolai rendes tanulók útiköltség–térítéséről (50%-os utiköltség támogatás).
  4. Rendelet a Topolya községből származó hallgatók ösztöndíjazásáról.
  5. Rendelet az óvodás és általános iskolás gyerekek ingyenes étkezéshez és munkafüzetekhez való jogosultság érvényesítésének feltételeiről és módjáról.

 



Jelenlegi család- és gyermekvállalást támogató jogszabályok és intézkedések

1) Rendelet a gyermekes családok pénzügyi támogatására való jogosultságokról (A rendelet alapján a magyarkanizsai gyermekes családok a következő pénzügyi támogatásokra jogosultak:

  • az első-, másod- és harmadszülött gyermek utáni egyszeri pénzsegélyre való jogosultság, 
  • a kettős és hármas ikreket megillető babakocsira való jogosultság, és
  • az újév elsőszülött gyermekét megillető egyszeri pénzsegélyre való jogosultság.)

2) Rendelet a harmad-, illetve negyedszülött gyermek iskoláskor előtti intézményben való tartózkodásával kapcsolatos költségeknek a magyarkanizsai községi költségvetés terhére való teljes átvállalásáról; (a községi képviselő-testület által megállapított intézményhálózatban működő iskoláskor előtti intézményben való egész-, illetve félnapos tartózkodásával kapcsolatos költségek teljes költségvetési átvállalására jogosult).

3) Rendelet a szociális védelmi jogosultságok érvényesítéséről (Ez a rendelet megállapítja azokat a szociális védelmi jogosultságokat, amelyeknek biztosításáról, a szociális védelemről és a lakosság szociális biztonságának megteremtéséről szóló törvénnyel összhangban, a magyarkanizsai önkormányzat gondoskodik, egyéb szociális védelmi jogosultságokat és szociális védelmi különformákat, valamint e jogosultságok terjedelmét, érvényesítésük feltételeit és módját).

4) Rendelet a középiskolai rendes tanulók útiköltség-térítéséről (10–50%-os útiköltség-támogatás).

5) Rendelet a Magyarkanizsa községből származó hallgatók ösztöndíjazásáról.

6) Rendelet az óvodás és általános iskolás gyermekek ingyenes étkeztetéséhez való jogosultság érvényesítésének feltételeiről és módjáról.



Ezen fejezet célja, hogy betekintést nyújtson a hatályos, érvényben lévő jogszabályok rendszerébe, abba a rendszerbe amely közvetlenül foglalkozik az ország demográfiai egyensúlyával valamint alapjául szolgál a Stratégia akciótervében megfogalmazott konkrét programoknak, amely ezen jogszabályok útvesztőjében segít eligazodni, hiszen a magyar közösség tagjai számára sokszor az ezen szabályozás mentén alkalmazott támogatási rendszer már csak a nyelvi korlátok miatt is átláthatatlan, és ennél fogva ismeretlen.

A gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvény 9. szakaszának 4. bekezdése (A Szerb Köztársaság Hiv. Közlönye, 16/02., 115/05. és 107/09. sz.) lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok többletjogokat biztosíthatnak, amennyiben költségvetési eszközöket irányoztak elő a családok támogatására. Több önkormányzat élt és él ezzel a lehetőséggel, és lehetőségeikhez mérten rendeletekkel irányoznak elő pénzbeli vagy más jellegű juttatásokat gyermekes családok számára, ösztönözve ezzel a gyermekvállalást területeiken.